A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÁBÉCÉJE

Rovás fordító

Az írás eme formája, - mint láttuk a történelmi részben - többször feledésme merült, majd újjáéledt. Ebből következően az írásmód és az ábácé is többször változott, illetve területenként új irányban fejlődött. Ezeknek köszönhetően maga az ábécé sem egyértelmű mára. Különböző kutatók, különböző ábécét állítottak össze, melyek mára 4 nagy csoportot alkotnak, amiből 2 ami, igazán használatban van. Azért nem kell megijedni; szerencsére ezek nem sokban különböznek egymástól. A két legelterjedtebb változata, az ún. Magyar Adorján-féle ábécé (az oldalamon én is ezt mutatom be) és a Forrai Sándor-féle, ezen kívül még van az ún. "rovás szabvány" és a "ritkán használt (V1)" betűkészlet.

Magyar Rovás és jelentései

A Magyar Adorján (a továbbiakban: MA) és a Forrai Sándor (továbbiakban: FS) által meghatározott betűkészlet alapvető különbsége az, hogy a MA ábécé nem tartalmaz külön jeleket a hosszú magánhangzókra (í, ó, ő, ú, ű ), míg a FS ábécé megkülönbözteti ezeket.

 

Az ábécé egytagú jelei (jobbról-balra írva)

 

Csoportjelek

 

A székely-magyar rovásírás számjegyei nagyon hasonlítanak a római számokra, úgy tűnik mindkettő etruszk eredetű. Itt is évényes a jobbról-balra történő írás.

 

Számok

 

Betűtípusok számítógépre:

A mai modern korban már könnyen megtehetjük, hogy számítógépünkön is ezekkel a rúnákkal írunk, nem is kell mást tennünk, mint az alábbi betűkészleteket letölteni, és az operációs rendszer Font mappájába feltelepíteni-bemásolni.
Mindegyik betűkészletnek van egy jobbról-balra és egy balról-jobbra írt verziója (a rúnák tükörképei egymásnak). A jobbról-balra írt betűtipusnál a fájl nevének végén "jb" tag található. Pl.: rov_majb.ttf -- Magyar Adorján-féle betűkészlet jobbról-balra.

Letöltés:

Magyar Adorján-féle betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 68Kb: rovas_ma.zip

Forrai Sándor -féle betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 70Kb: rovas_fs.zip

Rovás szabvány betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 69Kb: rovas_szabvany.zip

Rovás V1 betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 69Kb: rovas_v1.zip

Rovás billentyűzet matrica megrendelhető: a Kerecsen Motoros Egyesület- nél

A ROVÁSÍRÁS SZABÁLYAI

Ebben a részben a rovásírásnak elsősorban a székely-magyar módjáról lesz szó, hisz ez az amelyik jobban publikált, és amelyik ma is jobban terjed. A bemutatott szabályoknál latin betűs írásmódot használok, hogy könnyebben- ill. vizuálisabban megérthető legyen.

Az írás iránya:

Mint már említettem; a jeleket leggyakrabban négy oldalán sima botra rótták. A botot balkézben fogva a jobb végén kezdték a rovást balra haladva, így ez a rovásírás iránya. A jelek irányultsága is ezt mutatja, mármint, hogy a rúnák (a bevésett jelek) balra néznek. (Azonban elfogadott a balról-jobbra irányuló írásmód is, viszont ekkor az eredeti rúnák tükörképeit kell kiírni, hogy az olvasási irány megállapítható legyen.)

A sor végén nem tértek vissza a következő oldalon az elejére, hanem átfordították botot és az új oldalt az előző sor végénél kezdték, így az új oldalon a jelek az előző oldalhoz képest lefelé állnak és visszafelé töltődnek fel. Ez a botforgatás a magyarázata sok ókori felirat kígyózó sorvezetésére is, ahol minden második sor, mintha a bot oldalai lennének a síkban kiterítve.

Jelkihagyás, hangugratás:

1. Alapvető szabály, hogy a mássalhangzók kiejtésének megkönnyítésére egy "e" hangot illesztünk eléjük (pl.: eB, eC, eD stb.), ezzel viszont egy mondatban az "e" magánhangzók jelölésének legtöbbje is feleslegessé válik, tehát elhagyható. Pl.: GY = eGY, NKD = NeKeD, ISTN = ISTeN.

2. A magyar nyelv hangzóilleszkedésének törvényére támaszkodva, elég a szó egyik szótagjában lévő magánhangzót jelölni (ha ez az "e" akkor ez sem szükséges), amely jelzi a szó hangrendjét és könnyen kitalálhatóvá teszi a kihagyott betűket. Pl.: JÁNS = JÁNoS . Az elhagyás az értelmezést nem zavarhatja! Leggyakrabban az első szótag magánhangzójával megegyező magánhangzók esnek ki, pl.: KOMNDR = KOMoNDoR.

3. Jelkihagyás esetén a hangrendszakadást okozó magánhangzót mindig jelölni kell, pl.: TKRÍT = TaKaRÍT.

4. A szó végi magánhangzót mindig ki kell írni, pl.: GYRMKE = GYeRMeKE.

5. Ha két magánhangzó van egymás mellett, akkor mind a kettőt jelölni kell pl.: GYRMKIEN = GYeRMeKIEN, kivéve ha a magánhangzót a mássalhangzó egyértelműen jelöli, pl.: FÉRFIK = FÉRFIaK.

 

Az előzőekben tárgyalt szabályok - ha megnézzük - mind a magánhangzókra vonatkoznak. A rovásírás erősen mássalhangzós írás, de bizonyos esetekben él a mássalhangzók kihagyásával is. Most nézzük ezeket:

 

6. A mássalhangzók közül a "sziszegőket" (sz, zs, cs, s) és a hangsúlyosakat mindenképpen jelezni kell, de a torlódó mássalhangzók közül a nem hangsúlyosakat (pl.: d, h, l, t, v) el lehet hagyni, pl.: BOGSZNY - BOldoGaSZoNY. Az elhagyás természetesen az értelmezést nem zavarhatja!

7. A kettős mássalhangzót a rovásírás nem jelöli, mivel a két mássalhangzó közé magánhangzót kéne olvasni, kivéve a "-tt" esetén pl.: ADTT = ADoTT.

8. A szó eleji "h" elhagyható pl.: OGY = hOGY. Az erősen kihagyásos rovásírásnál a nem hangsúlyos kezdőhangok is elhagyhatók, amennyiben az az értelmezést nem zavarja, pl.: AGY - nAGY . (Ez utóbbi viszonylag ritkán fordul elő.)

9. Jelmegtakarítás céljából alkalmazható a fonetikus írásmód is, pl.: ÖCZ = ÖCáZ = ötszáz (csak egy "c" a 7. szabály miatt!), AGYN = AGYoN = adjon . (Ez a legritkábban használt jelkihagyás, mivel így a szöveg igen nehezen olvasható.)

 

Ligatúra (jelkötés, jel összevonás):

10. Amikor egy botra, vagy kőlapra jeleket róttak, sokszor előfordult, hogy a szó már nem fért ki, ezért vagy át kellett volna fordítani a botot egy másik oldalára a szó közepén, vagy a kőlapnál egy másik lapon befejezni. Ezért találták ki az ún. ligatúrákat - jel összevonásokat. Ez nem jelent mást, mint hogy a szomszédos betűket egyszerűen egyetlen rúnává írták össze úgy, hogy közös rovásaik egymásba tolódtak. Így - szélsőséges helyzetben - akár egész szavakat is egyetlen rúnává lehet összeírni.
Természetesen a ligatúrák használata közben is használhatók a jelkihagyások, ezért az ilyen módszerrel írt szavak és mondatok értelmezése nagy gyakorlatot kíván.

Egy pár alkalmazható ligatúra

 

Egyéb szabályok:

11. A szavak közé helymegtakarítás miatt pontot szoktunk tenni.

12. A sor végi szó elválasztása bárhol történhet. (De azért ajánlott a modern helyesírási szabályzat szerinti elválasztás.)

13. Nincsenek külön nagy- és kis betűk, de néha a tulajdonnevek első betűi vagy kicsit nagyobbak, vagy vastagabbak, mint a többi jel.

14. A "k" és "s" rúnáknak az "eK" és "eS" hangzású jeleiken kívül létezik egy mélyhangrendű jele is, amelyet mélyhangrendű magánhangzók után használunk. Ilyenkor a kiejtésük "aK" és "aS". (Lásd a Rovás ABC oldalon.) Pl.: JKB = JaKaB, MÁTYS = MÁTYáS.

 

Konklúzió:

Az említett szabályok elsősorban régi szövegek olvasásakor lehetnek segítségünkre, a mai gyakorlatban ritkán szoktuk mind a jelkihagyásokat, mind a ligatúrákat alkalmazni. Ha valaki elsajátította a rovás ábécé rúnáinak jelentését, kis beleéléssel és gyakorlattal bármilyen székely-magyar rovásírással készült szöveget képes elolvasni, függetlenül attól, hogy a szöveg esetleg jelkihagyással, vagy ligatúrával készült.

Az írás innen származik.

Rovás ABC betűinek jelentése