DOMONYI családnévről.
Domonyi családnév legrégebbi írásos anyaga.

Vissza!Kezdőlap       

Petőfi ládája

Ki ne ismerné Orlai Somának azt a képét, melyen Petőfi egy szegényes, hideg szobában, ládán ülve, egyik kezét égő pipáján melengeti, míg a másikban ludtollat tart és a „ Boldogtalan voltam” kezdetű költeményét irja.
Ez a közismert kép abból az időből ábrázolja a költőt, midőn az 1843/44-diki telet éhezve, fázva, betegen egy szegény, de jó öreg asszonynál: özvegy Fogas Józsefnénél huzta ki Debreczenben.
Hajh Debreczen, Ha rád emlékezem! Sokat szenvedtem én te benned…

Olyan elhagyatott kis vándorszinész voltam - irja „ Úti rajzai”-ban – kire se Isten, se ember nem nézett, nem ügyelt. Ezen a képen látható láda volt a költő egyedüli atyai öröksége, melyet a szülői házból nagy vándorutjára vitt. Kevés ruháján és könyvein kívül egyéb nem volt abban. A mi kincs volt azt nem a ládában, hanem a szivében hordta, miként irja is:

Ládámat tolvajtól nem féltem én,
Mert üres, mint sok tudós feje.
Szivemben hordom kincseim… szivem
Sok szép emlék kincsével van tele.

E láda eredetileg a költő atyjáé volt, a miről a belső oldalán olvasható következő fölirás tanuskodik:

STEFANUS PETROVITS DOMONYI

Hivatkozás: http://www.huszadikszazad.hu/1907-majus/kultura/petofi-ladaja

Magyar Országos Levéltár

Az Internetes link: A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa/Q szekció: DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR/Kincstári levéltárból (E)/MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)/DL 14637 DL 14637

Kelt: 1453-02-11


KeltHely: Posonii Pozsony Pozsony m
Kiadó: LÁSZLÓ 5 KIRÁLY
Régi jelzet: Q 311 / 513 30
Fennmaradási forma: Átírás 1453
Nyelv: Latin
Irattípus: iktató - idézo
névmutató — tárgymutató

Regeszta:
László király a budai káptalanhoz.Minthogy István Demes-i prépostnak és általa testvérének:Thah-i Bothos Péter fiának:Péternek és Péter utódainak adományozta István prépost huséges szolgálatai elismeréséül minden királyi jogát, mely ot a pest-megyei Pyspyky nevu prediumban megillette, amely egykor Gemrew-i Vynzlo Dénesé volt, de annak a magvaszakadása folytán a koronára szállt, és be akarja oket annak tulajdonába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki Pyspyky predium határához és a benne lévo királyi joghoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be annak a tulajdonába István prépostot és a testvérét királyi adomány címén, az esetleges ellenmondókat a nádor elé idézve. - Kijelölt királyi emberek: Emericus de Palatha, aut Johannes de Zay, vel Blasius Twroczy de Koka, sin Nicolaus de Alak seu Nicolaus an Andreas de Dabas, ceu Johannes de Domon, aut Laurentius de Benye.

Címzett: budai káptalan

Kedvezményezett: István dömösi prépost

Tahi Botos Péter (Péter f, István prépost testv) magán

Tahi Botos Péter rokonai magán

Személy: néhai Gyömrõi Vincló Dénes birtokos
Palotai Imre királyi ember
Zay János királyi ember
Kokai Túróci Balázs királyi ember
Alagi Miklós királyi ember
Dabasi Miklós királyi ember
Dabasi András királyi ember

Domonyi János királyi ember

Bényei Lõrinc királyi ember
Helység: Pyspyky predium Püspöki Pest m


A DOMONYI név elemzése:



(Balról, jobbra olvasva!)


D (eD) = Du

Du a valószínusíthető ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél). Du az Atya! Jelentése DUMUZI, vagy DAMASEK.
Ez a két név ugyanazt a személyt jelenti, aki a magyarok két XVI. századi krónikásánál, Heltai Gáspárnál és Székely Istvánnál mint Damasec szerepel. Dumuzi a mezopotámiai sumer hitregék egyik fő istene, "az igaz fiú", a tavasz, a megújulás jelképe. Valóságos személyből vált a hitregék istenévé, a sumer királylistán is szerepel, Mezopotámiától a Kárpát-medencéig terjedt birodalma és a meghatározhatatlan ősidőkben az ékiratok szerint 36 000 évig ült trónján.

A Mitológiai ÁBC-ben (Gondolat 1970), olvashatjuk, hogy Dumuzi legfontosabb mellékneve AMA - USUMGALANNA, amelynek jelentése "anyja az égi sárkány". Ez az égi sárkány pedig nem más, mint Tiamat ősanya, az őstenger megszemélyesítője. Gyerekkoromban sokat lapozgattam egy művészeti képgyűjteményt és mindig irtóztam Szent Györgytől és szobrától, amint átdöfi a sárkányt. Ösztönösen tudtam, éreztem, hogy itt nem a sárkány a gonosz. Később Kabay Lizett művészettörténész - néprajzkutatótól tanultam meg, hogy a sárkány őrállat, aki bátran védi az igaz értékeket és életét áldozza ezekért. Jelentését csak később torzították gonosszá, ugyanúgy, mint magyar nemzeti hőseinket, többek között Koppányt, Ajtonyt, Vatát, Csák Mátyust, Kán Lászlót, Zách Feliciánt.

A már említett krónikásaink szerint Attila fia, Csaba Damasekre eskette meg a hunokat, hogy Pannoniába visszatérnek. Sebestyén László történész írja, hogy "A régi székely mondák és balladák Demuzi, vagy Demuzing nevű kisistene minden látszat szerint azonos a sumer Tammuzzal, akit a legrégebbi kőtáblák Demuzi néven is emlegetnek."

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása című könyvében (1861, Reprint. Püski Kiadó) a Dámos, Dámotz, Dömös, Dömsöd, Damasa, Dömölk helységeket említi, mint amelyek Damasek ősatyáról nyerték elnevezésüket. Térképeinken ezekből mára csak Dömös és Dömsöd található. Dömölk eredeti neve Nemesdömölk volt, megadva a tiszteletet ősatyánknak. Később Kiscell településsel összevonva lett Celldömölk. I. Béla király (1016-1063) rendelte el, hogy a régi méltóságneveket, valamint családok, várak, helységek régi neveit megszüntessék és szentek neveivel felcseréljék. őstörténetünk átírói mai is pontosan tudják, hova kell nyúlniuk.


O = Oltár, Oltalom, Ország

Az oltár az Úr asztala. Sok embernek van házi oltára, titkos szentélye, ahová azokat az ereklyéket helyezi, amelyek az Isten, az ősök, a Természet és közötte lévő kapcsolat jelképei, pl. egy követ a Pilisből, vagy egy rovásírásos levelet.

Az oltár és az oltalom szó ugyanabból a gyökből ered, az ország és polgárai kölcsönösen oltalmazzák egymást, legalábbis nagy királyaink, többek között a hun Roga és Attila, Baján, Árpád és Mátyás alatt ez így is történt. Bizonyítja ezt, hogy országlásuk idején az egész Kárpát-medence, beleértve Bécset is, a birtokunkban volt, ahogyan ezt valaha Isten Nimródnak, Hunornak és Magornak és már az ő elődeiknek is adományozta.


M(eM) = Mell, emlő

Jelentése: MELL, EMLő. A táplálás, a nevelés jelképe. Testi és szellemi táplálék átadását egyaránt jelenti. Rovásemlékeinken egyenes és gömbölyített formában is fennmaradt. Bizonyára nem véletlen, hogy az "anya" jelével kétszer leírva aszót kapjuk, amelyben kétszer ismétlődik a tápláló anya jelentés. A MAMA szó a világ minden táján érthető és gyakran a csecsemők első kiejtett szava is.
Egyes kutatók a "magas" fogalmat rendelik a jelhez, de ezt az eM betű alakjából nem lehet kikövetkeztetni. Mivel jeleink túlnyomó többsége az ember és a környező világ egymáshoz való viszonyát tükrözi, inkább a fenti fogalmi értékek illenek a betű formájához.


NY (eNY) = Nyelv, Anyanyelv

Az eNy betű érdekessége, hogy többi jelünkkel ellentétben ez jobbra néz, de csak látszólag néz jobbra, ugyanis nem a szárra, hanem az ívre épül. Az elsődleges elem tehát az eN jel (a nő, mint befogadó), s így az eNy betű nem más, mint a nő "" és a férfi ""egyesülése, NáSZa "". Ebben a minőségben akár ligatúraként is felfogható.


I= Isten

ősi írásunk második betűje az (I). A SZÁR-at felső harmadában áthúzzuk egy vízszintes, vagy balról jobbra felfelé tartó vonalkával. Jelentése ISTEN, de egyúttal KERESZT-et is formáz. Itt jegyzem meg, hogy a kereszténység, az egyistenhit sokkal régebbi, mint ahogyan a lexikonokban, többek között a Bibliai Kislexikonban olvashatjuk. Ezek a meghatározások általában Jézus urunk születése utáni 30. évre teszik a kereszténység eredetét, az ő kereszthalálához kapcsolva. A kereszténység azonban egy születés körüli igen régi szertartástól veszi eredetét, a kereszteléstől, amelynek kezdetét az idők homálya fedi.

A magyar Isten szót a hettita Íz-Ten, vagy a sumer Es-Tan (isten) szóból vezetik le. A szó valóban két tagra bontható, van rovásemlékünk, ahol csak a második szótag szerepel, ebben a formában: "Hála legyen Tennek, hogy atta". Mind a hettita Íz-Ten, mind a sumer Es-Tan második szótagja teremtot jelent, s a magyar nyelvben is az Isten egyik jelzoje: Teremto.

A magyarok pogánynak sértegetett ősei a Nappal kereszteltek. Csepregi Ferenc, a somogyi táltoskövek tulajdonosa, akinek ősei között többen is táltosok voltak, mondta el, hogy az újszülöttet a Nap felé emelve, a fénnyel keresztelték meg. Elődeink tehát nem voltak istentelenek és hitetlenek, ennek ellenére a római kereszténységre térítés ürügyén az idegen papok rovásírásunkat betiltották, a színmagyarokat csaknem az utolsó szálig kiirtatták és hatalmas darabokat téptek ki Magyarország területéből.

Példa erre többek között Ajtony fejedelem esete, aki Szent István korában élt és a ma Délvidéknek nevezett terület volt az övé. Igen irgalmas ember hírében állt, s az első kolostort ő építtette Magyarországon, mégpedig Keresztelő Szent János tiszteletére. A velencei papoknak megfájdult foguk a birtokaira és a kolostorra, így Szent Istvánt ellene hergelték, aki unokaöccsét, Csanádot küldte Ajtony elpusztítására 1028-ban. Csanád, akiről később püspökséget neveztek el, Ajtony fejét saját kezűleg levágta, nyelvét is kitépte. Ezeket a testrészeket bemutatta Szent Istvánnak, aki neki ajándékozta Ajtony birtokainak egy részét, más részét pedig az Ajtony által épített kolostorral együtt a velencei Gellért püspöknek. Ajtony udvar- és házanépét részint felkoncolták, részint szélnek eresztették. Helyükre olasz, velencei, német szolgahad és katonaság került.

A mai történelem könyvek ezt Koppány felnégyelésével együtt úgy állítják be, mint a kereszténység szent harcát az istentelen pogányok ellen.
Isten nevének eredetével és jelentésével Forrai Sándor is foglalkozott, szerinte e szó jelentése őslélek. Ezt írja továbbá: "Ha Árpád népe itt a Kárpát-medencében nem saját nyelvet beszélő és egyistenhívő népeket talált volna, hanem vadidegeneket, akkor törvényszerűen nem tudott volna fennmaradni." (Turán, 2002. november-december)

 
Domonyi Károly
Pilis

Nyitólapra I ARIES Regiszter I Galéria I ARIEStart I Investment I Add Link