TOVÁBB! Vissza!

Államalapító Árpád fejedelem és a Turul nemzetség kijelölte népe számára a helyes utat.

Ezt kell kövessük és továbbra is életben maradunk.





Régen könnyebb volt, mikor a tudás generációról generációra szállt. Őseink mutattak a helyes utat.
Láttuk honnan jövünk, és hova tartunk.


Az élet egy feladat volt, küldetés, melyben a mérce az volt, hogyan adjuk a legjobbat önmagunkból a legjobb tudásunk szerint.
Táltosok (tátos) a magyar ősvallás tudó papjai, a magyarok szellemi vezetői, az őstudás birtokosai. Tudásukat a pártus mágusok tudásából eredeztetik.
Közvetlen kapcsolatban állnak a teremtő természettel annak törvényszerűségeit ismerik, használják, így tudásuk messze meghaladja az átlagemberét, szinte természetfelettinek tűnik.

Szertartásaik az ősi magyar napvallás jegyeit viselik:
- egyisten hit,
- a természeti erők mély ismerete,
- a földi életnek a világ kozmikus rendjében való értelmezése.
A táltos jellel születik, így hívatására már születésekor kijelölt, de az nem végzetszerű,csak a tátos iskola elvégzésével teljesülhet be.

Istennel való harmónia azonos a természetbe illeszkedéssel. Minden helyes, ami természetes. Természetes a vágy és a vágy oltása, az éhség és az éhség oltása, a szomj és a szomj oltása. Az ember cselekedeteinek, vágyainak, érdekeinek ott a határa, ahol valaki más cselekedeteinek, vágyainak, érdekeinek a határába ütközik.

Karaul az őrző táltos


Táltos TV
Sajnos a szavazataink által a magyar parlamentbe bekerült Jobbik vezetői nem tartották magukat igéreteihez és nem harcolnak azért, hogy a Magyar Tudományos Akadámián Hun Tanszék és Sumér Tanszék legyen. Eltűrik, hogy a német tanszék irja meg kik vagyunk, honnan jöttünk, hova tartunk.

Készült: 2002. év szelek havának 12. napján, Buzsák-Tatárvár
A jelen feljegyzést készítette az őrző Tokmak Karaul Táltos, Koppány élő ivadéka.
Azóta az égi vadászmezők hírhozója, az Isten nyugosztalja!

Taksony fia Géza Nagyfejedelem uralkodása idejében a Hadak útjára tér Zuárd fia Tar-Zerénd. Zerénd fia Koppányt választják meg Somogy-ország az Ormánság és a Száván túli területek Pajzsra emelt fejedelmének. A hatalmas nagy kiterjedésű szállásterület nem csak gazdagságot, de igen sok csatás batirt /vitézül harcoló/ katonát is biztosított, amit elődeinktől örököltek.

Koppány Fejedelem feladata volt biztosítani a visszaszerzett Hon és nemzet, Dél-délnyugati védelmi rendszert az Írottkőig! Ő volt Géza Nagyfejedelem bal-szárny vezére, ősi szóval jelölve /bal dogri khán/. Az Észak-északnyugati országrészek, szállások védelmezése Tarkács úr vér örökén Lébény vezér a jobb szárny /jobb dogri khán/ volt, amíg a Hermánok álnok módon meg nem gyilkolták. A Derék had vezérlése a Nagyfejedelem tisztsége volt, amíg az ősi hadirend és törvényeknek helye volt a Szittyák egyet akarásában! Géza Fejedelem, Taksony Vezérfejedelem hirtelen eltávozása után kezdetét vette az a történelmi taktikázás, hogy az új Fejedelem, Róma, Quedlinburg és Bizánc kegyeibe is kedvezni kíván, annak érdekében, hogy a megváltoztatott Ősi Törvényekkel az esetlegesen hirtelen bekövetkező halála után fiának, Vajknak biztosítani tudja a Vezérfejedelemséget.

Amíg Sarolta Fejedelem asszony élt, addig Géza ezen ügyeket titkolta. Az új felesége Adalheid mellett, aki a Quedlinburgi német-római császárnak volt unokahúga, már mindent meg merészelt tenni! Vezéreink és az előkelők meggyilkoltatásától sem riadt vissza. Sarolta Fejedelem asszony apját, Erdélyi Gyulát a Szakrális Fejedelmet Esztergomba hívja vezéri tanácskozás ürügyén. Foglyul ejti és rövid idő múlva, Adalheid és a német császár titkos támogatásával meggyilkolják! Róma és Quedlinburg terület hódító érdekeinek mar csak egy fejedelem, áll útjukban az erőskezű Tar-Zerénd fia Koppány, a konok, keményfejű, a Somogy-országi Vérszerződést hűséggel követő Nagyúr.

Egész seregével /24.000 fő/ áll ellen Róma és Quedlinburg térhódítási szándékainak, amit még a Karolingok idejében fondorlatosan elterveztek..! Quedlinburgban, Augsburgban és Rómában kitervelték, hogy Koppányt rá kell venni szűk kíséretével, hogy az ősi szokás szerinti Nyári Napforduló ünnepsége után, Vajk és az őt segítők kíséretében Esztergomba menjen, ahol Karoling Keresztény szertartással Koronás Fejedelmi királlyá választják és megtanácskozzák az ország további fontos ügyeit. Barantázó Karaul Fürkészek jelentették, hogy a nyugati gyepükön túl nagy készülődés van. Koppány bízik Géza fia Vajk adott szavában és megparancsolja, hogy a Veszprém melletti Sólyi mezőről a seregek térjenek vissza szállásaikra. Minek után Koppányt rászedték, hogy csak pár előkelőt és kisszámú fegyveres kíséretet hozzon magával, Esztergomba vonultak. Eközben titokban Gizla, Bajor hercegnő a Bajor Király lánya, Vajk jegyese, Veszprémbe 10.000 fős nehéz vértest, Adalheid tanácsára Esztergom köré további 10.000 főt vonultatnak fel. A Vezérfejedelem szállása köré telepítik le őket, minden Szittya Magyarnak az ősi jogon bírt szállásaikról el kell költözni!

Erdélyi Gyula meggyilkolása és Koppány foglyul ejtése után váratlanul meghal Géza Nagyfejedelem!? Ezt követi nagy sietséggel Vajknak a nyugati zsidó-keresztény szertartással megkeresztelése és ezt követően a Német-Római Császár és a II. Szilveszter pápa szentesítésével királlyá koronázása! Koppányt négyfelé vágva meggyilkolják, kíséretét felkoncolják. Vajkot és Gizlát erős vértes kísérettel Fehérvízvárra menesztik, és fogva tartják, amíg a Somogy-országi magyaroknak színe-javát lemészárolják. Koppány Fejedelem testét az ország négy részébe szétviszik elrettentésként. Keresztény diadalként 5 évig ujjonganak Európában!!!

Az ősi Hont több mint 40,000 idegen vértes sereg és fanatikus, kegyetlen hittérítő lepi meg! Már nincs védelmező sereg, aki tud elbujdosik láperdők mélyére. Az évekig tartó nemzetpusztító, ország-rabló tevékenységeket tovább tetézi, hogy a pápa tanácsára, Vajk-István király parancsára elégetik az ősi írott krónikáinkat, halálbüntetés és vagyonelkobzás terhe mellett megtiltják annak használatát, lerombolják ősi Napszentélyeinket és azokat, aki ehhez mégis ragaszkodnak, kivégzik, karóba húzzák, vérebekkel marcangoltatják széjjel!!!

Vajk-István miután rádöbben iszonyú tetteire, megroppan lelkében, de mar túl későn!

Rómából, Quedlinburgból, Passauból, Bizáncból érkeznek olyan szerzetesek, akik alig beszélik nyelvünket, de hittérítésben, kegyetlenkedésben élen járnak minden gonosz előtt!!!

Jönnek Bajor, Szász, Germán, Frank, Itáliai, Bizánci, Szláv érdekek szószólói.

Róma és Bizánc tanácsára megjelennek a rabbik is!!! Mind harácsol, gyilkoltat és az új királytól jogot, címeket kapnak cserébe! Ilyen sorsra jutott ATILLA-ÁRPÁD büszke ősi népe! Elhagyta nemzetvédő ősi törvényeit, erkölcsét ősi Egy Igaz Isten tisztelését!

A jövevények a maguk írásával, lelkével, hamis történelmi krónikák írását terjesztik a jövő nemzedékeinek számára!!!

Ezek a hamis krónikák azt a hazug szellemiséget sugallják, terjesztik, hogy az ősturáni Szittya fajták megmaradása érdekében kellett felvenni a nyugati kereszténységet, ami biztosítéka volt megújulásunknak.(?) Ha a Bizánci kereszténységet, Iszlám vagy Buddha hitét vesszük fel, akkor elvesztünk volna??? Igen nyugat térhódítóinak minden esetre! Az ősiség megtartása, védelmezése nem tette volna lehetővé, hogy a dicső emlékű ATILLA-ÁRPÁD-KOPPÁNY népe szolga legyen és ősi honunk, ősműveltségünk ebek, rabló népek kénye- kedvére, mára megismétlődve elvesszenek!!!

A Szeri pusztán a Vérszövetség Törvényeit nem azért erősítették meg, hogy törvényszegő, nemzetáruló, idegen szolgaságba vigye Szittya fajtánkat! Az ősi Táltos Iztan-Hu Napisten Koronát keleten készítették, és az ékesítette ITIL TAN-HU KHÁN fejét, Batbaján Bezmer Ghagánt, Álmos fia ÁRPÁDOT is ennek birtokában kellett volna Pajzsra emelt Vezérfejedelemmé választani, azonban Baján Khagán idejében Nagykároly hadai elrabolták! Szilveszter pápa az őt hatalomra juttató német császár parancsára adta vissza. A 16 társzekérrel elhurcolt ősi ereklyés tárgyainknak a nagy része még a mai napig is idegenek birtokában vannak!! A szertartást i.sz. előtt 216. évben Cin.Shi Huang Ti császár krónikása jegyezte le aprólékosan.

Sámán vagy táltos?

Irányított őstörténetünk egyik legnagyobb csúsztatása az, hogy Szibériában és másutt valóban létező sámánokat önkényesen összemosták őseink tudós gyógyító embereivel a táltosokkal, márpedig őseink soha olyan területen nem tartózkodtak, ahol sámánok éltek volna. Jogos a "sámánkutatás" Szibériában, csakhogy a magyarok ősei sohasem jártak ott. Ezen összemosás gyökereit abban kereshetjük, hogy őseink papjainál valóban voltak olyan tulajdonságok - kiválasztottság, "szakmabeli" ismeretek tudatos megszerzése stb., - amelyek a sámánoknál is megvoltak, a kettőjük közötti különbség azonban igen nagy. A marxista őstörténet azt hirdette, hogy a magyarok őseinek a vallása a sámánizmus volt, holott az nem tekinthető vallásnak. A vallásokra ugyanis bizonyos strukturális jegyek a jellemzőek, legfontosabb a vallási tudat, az istenhit (ideológia) és a mitológia. Emellett, de csak másodikként említendő a kultusz, azaz rítus, majd a függőségi érzések és a szociális szervezet. A sámánizmusnak azonban nincs egységes ideológiája, különböző mitológiákkal rendelkező népeknél fordul elő, nincs dogmatikája és teológiája. Leglátványosabb és kiemelkedő része a szertartás (a rítus, a "sámánkodás"), mely összefonódik a törzsi kultuszokkal és nem önálló, azaz a kultusznak nincs társadalmi szervezete. A szibériai sámán az a személy, aki – jelképesen – közvetít az emberek világa és a szellemek vagy lelkek elképzelt világa között. Legfontosabb jellemzője, hogy elő tudja idézni az extázist, melynek során megváltozott tudatállapotba került. A sámán extázisa előidézésére narkotikumokat, kenderfüstöt vagy gombákat használ, "sámánkodásait" szaggatott szarvasbőrruhában végzi, fején sámánkoronát visel és sajátos hangszerén dobol. Sámánjai voltak a lappoknak, az obi-ugoroknak, a madzsu-tunguz népeknek, a paleo-szibériai keteknek, korjákoknak, csukcsoknak, jukagíroknak, de sem az iráni népeknél, sem a belső-ázsiai hunoknál, ujguroknál és türk népeknél ilyenek létezéséről nincs tudomásunk.

Ezzel szemben őseinknek a természettudományokban járatos, tudós, gyógyító papjaik - táltosaik - voltak. A gyógyítást végző tudós és a varázslatot űzni akaró sámán között óriási a különbség. A táltoshoz hozzátartozik a tudás, a másikról való gondoskodás (tehát a gyógyítás), a természetfölötti erők (gyógyfüvek, sugárzások stb.) felismerése és használata. Ősvallásunk papjairól Theophylaktosz írja, hogy "a türköknek papjaik vannak". 1046-ban Péter király ellen fellázadt Vata fia János "táltosokat gyűjtött maga köré, akik éneket zengtek az új hit ellen". Honfoglaló őseink táltosai rendkívül nagy tudás birtokában voltak; mint a törzs legszűkebb vezetőrétegéhez szorosan hozzátartozóknak módjukban állt más kultúrák vallásaiból, papjaik tudásából a lehető legtöbbet eltanulva magukévá tenniük. Talán úgy is mondhatnánk, hogy a táltosok azok a nagy tudású emberek, akik a magyarság "kusza és véletlenszerű" szellemvilágát a Magyarok Istene alá rendezik. Őseink táltosai Belső-Ázsiától a Kárpát-medencéig megtartva ősi feladataikat sokat változtak, ma úgy mondanánk "modernizálódtak". A táltosok szerepe Európába érve fokozatosan halványodott, de a hagyomány gyökerei olyan mélyek, hogy bizonyos formában a máig fennmaradtak; füvesasszonyok, javasasszonyok és jövendőmondók személyében; a táltosok egy-egy részfeladatát ők viszik tovább, asztrológiai ismereteiket az Alföld pásztorai hasznosították, termékenység-rítusuk pedig néphagyománnyá vált. Tevékenységükből sokat megőrzött a néphagyomány; legmarkánsabban a regősök ritmikus ütemű éneklésében vagy a busó-táncokban és a sokáig élő garabonciás diák személyében lelhetők fel nyomai, de szokásaink, nyelvi fordulataink, sőt néhány régi helyneveink is őrzik személyüket. Ez a hitvilág semmiképpen sem nevezhető "primitívnek", hanem a valóságnak az adott körülményekhez való alkalmazkodásának tekinthető, mely a természettel, az ismeretlennel való szoros kapcsolatból ered. Az eltűnt táltos szerepe egy ősi hitvilág pusztulásának tragikus jele. A magyarság táltosai is arra a sorsra jutottak, mint a magyarok közül sokszor annyian. Egy részük abbahagyta az ősi gyakorlatot és a kereszténységet fölvéve igyekezett beilleszkedni az új, számára idegen társadalomba, más részük, aki ellenállt, kivégeztetett. Nem jelent meg többé "táltosló" és természetes okokkal magyarázták a lidérceket és a sokat jelentő szimbólumokból "díszítőelemek" váltak. A halottakat keresztény módon útravaló nélkül temették el, nem adtak melléjük útravalót és nem tették mellé használati tárgyait, fegyvereit. Az sem lett fontos, hogy a halott a felkelő Nap felé tekintsen. Az ősi hagyomány a civilizált Európában "babonává" minősült.


Mag-Nép-Lélek


Lelked fénymadár, ágról ágra repülő.
Sólyomszárnyú, oroszlánszívü,
Hófehér táltos paripa.
Rűz lángos piros parazsával táplálkozó,
Naporcájú Égapa ragyogásától.
Földanya virágos kebelétől nevelkedtél.
Magból vagy fehér tűzlelkű
Táltos madár.
Népem lelke igaz, s Magyar.
Amit fent úgy lent vala.
Áldott ez Ország, áldott ez Haza.
Őseink szelleme Égből visszatér.
Szívedben dobol igaz Ősi vér.
Szemeddel a fényes égre tekints,
Ott az igaz Ősi kincs.
Fénynek magja lelked tartja.
Tiszta szíved igaz hangja.
Napban álló fényes világ, belül lelked,
S igaz Hazád.

Tűzönjárás
Tűzmadár, tűzmadár fenn az égen magasan száll
Tűzmadár, tűzmadár fenn az égen magasan száll
Napapám fényében merítkezik, hejjó-hejj és él bennem
Földanyám szerelme tiszta tűz, hejjó-hejj a szívemben...

Tűzönjárás: "Ahogy az ember lassú, kényelmes léptei alatt a parázsszőnyeg halkan ropog, és talpát kellemes meleg simogatja, kitisztulnak gondolatai, lecsöndesedik tudata. Megszűnik számára a külvilág. Csak az Ember és a Tűz. A vörösen izzó, csillogó parázs, a halk ropogás. A füst illata, mely most egész más, megnyugtató. Mire ismét feleszmél, már a túloldalon van, visszanéz. Még nem igazán hiszi, hogy tényleg megcsinálta. De érzi, hogy megváltozott valami..."

Kattints a lenti képre, a további információért!


December 21. a téli napforduló éjszakája, mint tudjuk ekkortól kezdenek a nappalok ismét hosszabbodni. Ezt évezredek óta ünnepeljük. Szokása a múlt ködébe vész, de híven mutatja népünk csillagászati tudását és az ezzel összefüggő teremtés ritmusát. Körülöttünk minden rezeg, azaz van egy saját ritmusa. Nekünk embereknél ez egészen egyszerűen a szívdobogás. Mely a fogaltatástól a halálunkig adja nekünk mint egyszeri és megismételhetetlen alkotásoknak az alapütemünket.
A Karácsonnyal az azt övező néphagyományokban vannak eltérések vallások és tájak és az évszázadok "picit" változtatgattak rajta. Ünnepeljen mindenki a hite a jelenlegi tudása alapján békében és szeretetben kisebb nagyobb közösségei körében.


Kedves testvéreim!

A legsötétebb magyar éjszakában a SZERtűz gyújtás egy közösségi esemény, és mivel ugyan csak apró kis tüzek vagyunk a térképen, de közösséget alkotunk, ismerve- ismeretlenül, hiszen egy, közös célon munkálunk. Itt ismeri fel az ember, hogy hatalmas eleinkhez képest, mennyire lesüllyedt a ma. A SZERtűz talán egy kis vezeklés is. Ha egymásban nem találjuk meg őseinket, nem kezdjük egymást tisztelni és a rangot megadni, akkor a SZERtűz kevés, mert a fény helyén, holnapután már csak a hamu marad. Rangot nem adhatunk magunknak, csak másoknak, és ez fontos még akkor is, ha magunk ettől a ranglétrán lejjebb csúszunk. Hiszen nem ez számít. Ha Hunor lemaradt, Magyar nyúlt hátra és maga mellé segített, ha Magyar maradt le Hunor segített. Ez a mi utunk.

Elég egy gyertya is a sötétben a fényhez. Mert erről szól e nap, az önazonosság győzelméről, az EGYség, az EGÉSZség megéléséről, a SZER-etet-ről.


Koppány -a Fény táltosa
... újra eljön a Fény Táltosa és eggyé válik nemzetünk....

István átadta az országot a nyugati köpönyeg forgató, már akkor is Izraelért harcoló kereszteseknek!

Koppány ezt nem akarta, hiszen Ő az ősi szkíta keresztény vallásban hitt és elutasította a zsidó-keresztény vallás felvételét, amit a gonosz saját szájízére formált és beoltotta vele az egész világot!

Ébresztő hun magyarok! Még mindig nem késő a hun Koppány herceg tervét felvállalnotok. Hivjátok segitségül keleti hun véreiteket, akik az erős Törökország és Oroszország végtelen terein várakoznak a hivó szavatokra. Áldás!

Mindenhol azt írják a magyarokról:
egy Istent imádtak. Egyetlen egyet! A magyar volt az egyedüli nép, amelyik egy Istent imádott és tisztelte őt a felkelő napban, a teremtményeiben, az esőben a folyóban,a fákban.
Amikor bejöttünk Európába, idegenek lettünk. Idegen környezetben egy Istent imádtunk. Mi, magyarok vagyunk keresztények! Ezt a csodálatos egyistenhitet mi hoztuk magunkkal."



A születés és halál csak egy-egy kapu, nem kezdet és vég.

Régen dicsőség volt meghalni csatában az igazságért, szabadságért, a népért, Istenért.

A világ futóhomok, délibáb. A fa gyökér nélkül kiszárad, nem hoz gyümölcsöt.



Nemzeti őshagyományainkat, ősműveltségünket és ősmagyar vallásunkat az ezredik év óta pusztítják ellenünk folytatott idegen hadjáratokkal, korábban tűzzel-vassal, most pedig szellemileg, a tömeg(félre)tájékoztatással. A magyarság jelenlegi állapotában kínosan érződik a nemzeti öntudat és az erkölcs lerombolásának hatása, és egy erős, egységes nemzeti vallás hiánya.

Tévedés lenne a magyar ősvallást valami kezdetleges szibériai sámánizmussal azonosítani.
A régi magyar táltosok hitüket, tudásukat, az ókori folyamközi (mezopotámiai) szumír papoktól, a Mágusoktól örökölték. Akkor még a vallás és a tudomány tulajdonképpen egy volt, és csak később váltak külön, egymással ellentétes fogalmakká.

A "Mágus" kifejezés a "nagy, hatalmas" jelentésű szumír "mah" szógyökből ered, úgy mint a magyar "magas" szó. Az ókori Mágusok és az ősi magyar táltosok valóban nagy tudással, tehát magas szintű tudománnyal rendelkeztek. Ezért több idegen nyelvben a "Mágus" szóból származó "mágiá"-t, "mágikus"-t használják a varázs, varázslatos fogalmak kifejezésére.
De mi is volt tehát ez a nagy tudás?

Az ősi mágusi vallás a tudományra alapozott vallás volt, vagyis természetközpontú vallás volt: minden természeti jelenségnek a csillagászati, természettani (fizikai), vegytani (kémiai), földtani (geológiai), időjárástani, és élettani (biológiai) jelenségeknek pontos és részletes megfigyelése, hogy a természet törvényeit megismerhessék, mert valóban ez a legnagyobb tudás.
A mágusi vallás alapja tehát az volt, hogy az emberi életet a természet törvényei szerint kell rendezni, tehát annak akarata szerint, amely a természetet megteremtette. A Mágusok ősvallása tehát a természeti erőket, az elemeket, és az égi testeket a teremtő megnyilvánulásaiként tisztelte.

Ezt az ősvallást örökölték a magyar táltosok is, és úgy mint az ókori Mágusok, a magyar táltosok is több fontos szerepet töltöttek be a nép életében: a vallásos szertartások levezetése mellett ők irányították az ünnepségeket, és őkre bízták a bírói feladatokat.

A magyar táltosok nagy tudását az is mutatja, hogy nem csak vallásos szerepben működtek, hanem mint magas szintű természetgyógyászati tudással rendelkező orvosok, azonkívül hogy még fontos művelődési szerepük is volt, mint a nép írástudó tanítói és mint a nemzeti ősmondák és történelmi tudatnak megőrzői.

Ezért is lettek a magyar táltosok különösképpen áldozatai a középkori vallási üldözéseknek (lásd: Fehér M. Jenő, Középkori magyar inkvizíció).
Annak ellenére, hogy nagy pusztítást hajtottak végre az idegen hittérítők az ősmagyar műveltségben, mégis megmaradt ősi hitünk számos eleme a népi emlékezetben és hagyományokban, és sikerült kutatóinknak sok adatot megmenteni, amiből le lehet rakni egy újra életre keltett magyar nemzeti vallásnak alapjait.

Ősi hun-magyar mondavilágunknak kell ismét nemzeti vallásunknak középpontjában állni, és nem az idegen vonatkozású bibliai meséknek. Ez rendkívül fontos, mivel mondáink (a Csodaszarvas, Isten Kardja, a Hadak Útja, Emese Álma) csodás változatban elmesélik nemzetünk eredetét és őstörténetét. A független tudományos kutatás kimutatta, hogy mondáink valóságos történelmi tényekre vannak megalapozva, és e valóságos történelmi tényekből alakította mondáinkat az ősi hitvilágunk.

Ezzel a nemzeti vallásunk valóban a magyar érdekeket szolgálná, mivel ápolná az őseredetig visszanyúló történeti tudatunkat és nemzeti küldetéstudatunkat, és így megerősítené hitünket a szumír-szittya-hun-avar származásunkban, kárpát-medencei őshonosságunkban, és a Magyarok Istene által ránk bízott feladatunkban amelyet az Atilla kezében adott Isten Kardjával és az Isten Ostorának szerepével nekünk kiosztott, ezzel igazolva történelmi jogunkat ősi nagy birodalmunkhoz és az ellenségeinkre mért büntető csapásainkat. Nemzetünk fennmaradása érdekében létfontosságú, hogy a magyarság megszabaduljon mindenféle tévhittől, mindenféle idegen vallástól, felekezettől, valamint egyháztól, és hogy visszatérjen saját ősi hitéhez és tudásához, az ősi mágusi valláshoz és tudományhoz.

A magyarság körében, úgy mint általában a többi turáni népeknél is, ismeretlen volt a faji gyűlölet vagy a vallási türelmetlenség, de a mai helyzetben, az idegen vallások elterjedése ártalmas a nemzeti egységünknek, veszélyezteti társadalmunk békéjét és rendjét, és az idegen felekezetek és egyházak sértik országunk törvényeit és államunk felségjogát. Amikor egy nép idegen egyházak és vallások befolyása alá kerül, akkor az a nép szellemi leigázottságban és rabszolgaságban tengődik. A magyar nemzetnek egy minden idegen egyháztól és vallástól független egységes nemzeti egyházra és saját egységes nemzeti vallására van szüksége. A nemzeti vallás a nemzeti függetlenség és önrendelkezés egyik alapfeltétele.

Babits Mihály: Petőfi Koszorúi

"Avagy virág vagy te hazám ifjúsága"

Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.

Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.

Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bújik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.

Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!...
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
emlékére - kőnek!

Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"

Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!

December 21-22-én, a téli napforduló alkalmával, amit együtt fogunk tölteni, mindenki lehetőséget kap arra, hogy valóban egyedül lehessen úgy, hogy közben barátok veszik körbe. Lehetőséget kapsz arra, hogy átéld az egyedüllét varázslatos világát, megismerd belsőd rejtelmét, megismerd az utad, amin járnod kellene, és azt a feladatot, amiért leszülettél. Ez persze nem lesz könnyű feladat, mert ahhoz, hogy ezt meg tudd valósítani, újjá kell születned, el kell engedned a múltbéli dolgokat, amik akadályoztak abban, hogy önmagadra találj. Ezzel levetheted azt az álarcot és azon illúziókat, amikben eddig mások, vagy saját magad ringattad, ráérezz arra az ösvényre, ami számodra a legjobb. Ahhoz, hogy ezt megtaláld, egyedül kell lenned, egyes egyedül kell lemerülnöd a legbelsőbb énedbe, ahol felfedezheted, hogy valójában ki is vagy, ki rejtőzik a tükörképed mögött, mikor tükörbe nézel, kit is látsz akkor valójában, miért kellett oda születned ahol vagy. Számtalannyi kérdés, amire sokan nap, mint nap keressük a választ. Most lehetőséget kapunk arra, hogy választ kapjunk mindezen kérdéseinkre, anélkül hogy fizikai testben lévő személyeket kérdeznénk, mert mások a választ ezekre úgysem tudják. Nem kell egyebet tennünk, csakis annyit, hogy kapcsolatba lépünk a felső vezetőnkkel. Kapcsolatot teremtünk valós énünkkel, magával az univerzális erővel, és védő szellemeinkkel.

Az alkalom több szempontból is jelentős. Elsősorban a bolygók aznapi állása, mely különleges energiákat sugároz Földünk légterébe. Ez annak is köszönhető, hogy közeledünk a dimenzióváltáshoz, ezáltal felpörögnek az események. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, új (erősebb) energiákra lesz nekünk is szükségünk, amire a szertartás alatt szert tehetünk.

A másik igen fontos szempont pedig maga az ünnep. December hónap a magyar ősvallás napesztendőjének utolsó jelentős fejezete, melynek végén meghal az óesztendő és megszületik az újesztendő. Ez a fontos esemény a magyar vallásban kiemelt helyet kapott. A magyar őshagyományok vizsgálata egyértelművé teszi, hogy elődeink hitének központi elemei a Mindenség, a Tejút, a Nap és a magyar nemzet. A Naptól függ minden földi lét, a Nap a földi lét megteremtője. Ezt őseink is tudták, és az égitestek figyelésekor különös figyelmet szenteltek a Napnak. A leghosszabb éjszakán különböző szokásokkal éltették a fény győzelmét és a természetet.

A legtöbb ősi vallás, hit egyik legalapvetőbb ünnepe a téli napforduló, a Nap "visszatérése". Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka, innentől egészen a nyári napfordulóig növekszik a nappalok időtartama. A fény újjászületése őseink által is nagyra tartott ünnep volt. A mai világ átlagembere már nem érzi ennek a napnak a valódi jelentőségét, látják a jelképeket, de nem értik őket, mert az évszázadok során kiforgatták azokat igaz jelentésükből.

Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította Jézus születésének napjává, hiszen az emberekből a kereszténység gyakran kegyetlen módszerei sem tudták kiűzni az ősi hitet, így a téli napforduló ünnepét keresztény tartalommal töltötték fel, de a külsőségeket meg kellett hagyniuk. Hasonló okokból lett például a tavasz ünnepéből Húsvét, a nyári napfordulóból pedig Szent Iván éj. Ennek ellenére a téli napforduló örökké hirdetni fogja, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság: a Nap legyőzhetetlen, ahogyan ősi ünnepeink is azok!

A téli napfordulókor a nemzet összetartozását is ünnepeljük, az évnek ezen a kitüntetett pontján önazonosságának megőrzése és megerősítése nagyobb hangsúlyt kap a szokásosnál.


HADÚR SZENT MADARA


Iszonyú egy hir volt Magyarországszerte, táltosok és gyulák titkolni akarták, csakhogy nem lehetett, ha Gézával újjat vonni nem akartak; s azt nem akarhatták, mert Géza haragját táltos, gyula félte.
Iszonyú volt a hir:

- Géza fejedelem és egész családja Hadúrtól elpártolt; jövevény pap szava maszlaggal megrontá. Kútfejeknél többé áldozattevésre nem jönnek, táltosok tanácsát nem kérik, nyitva áll az ország jövevény papoknak, s halált mond fejére annak a fejdelem, ki idegen papot csak egy újjal is bánt...
Egyebet is mondtak gonosz fülbesúgók, nemzetbékességnek fel-felzavarói. Ezeket is mondák:

- Vége a magyarnak, magyar vitézségnek napja leáldozik, mert félelmes Hadúr égi boszújából elhagyta Árpádnak gyáva unokáit, úgy magára hagyta, miként a gyermeket, ki apátlan árva, s bódorog az úton magával tehetlen. Van-e hadi zsákmány, nézhet-e reménység élhetetlen népre, hogy hire-nevétől Nyugat összerendül, adóval adózik, s féli a hatalmát?...

Többet is beszéltek, mert a szó megdagad mikor a hir szárnya ide s tova hordja, aki hallja, toldja és tovább úgy adja, s minél tovább ér, annál nagyobb harag támad a szivében a szabad magyarnak, ki előtt Hadúrnak nagy a tisztessége, ki a jövevényre görbe szemmel tekint, s nem a szeretetnek hallgat a szavára, de a gyűlöletnek. Sátorról-sátorra, szállásról-szállásra terjed a hir, s nőttön-nő a harag mindenütt. Táltosok áldoznak hűvös kútfejeknél, keresik a kedvét haragos Hadúrnak, buzgón esenkednek a fölkelő naphoz, kérnek csodalátást, mely félelmet keltsen a fejedelmi Gézában, bizalmat ébreszszen Hadúr hiveiben. Mert a puszta szóra süket immár füle a fejedelemnek, de ha látást látna együtt népével, hátha visszatérne, hátha még megbánná hebehurgya tettét.

Táltosok és gyulák, mind a szine-java összegyülekeztek, összetanakodtak. Szerit-módját mikép ejtsék a dolognak.

Megegyeztek abban, hogy Gézához mennek, s holdtöltére őt a Mátra környékére áldozattételre hivják tisztelettel, mert hogy e kivánság a nép kivánsága, azt a fejedelem könnyedén nem veszi.

Addiglan éj és nap Hadúrt kérve-kérik, hogy mutasson látást... Haj, ha azt megtenné, s miért ne tehetné, hogy égből leküldje újfent csodakardját, melyet Etelének utóditól elvett...

Esennen esdettek hatalmas Hadúrhoz:

- Hadúr láttass csodát, te dicsőségedre, magyarok javára, láttass csodát, hogyha kedves neked e nép!

Holdtöltekor összegyűltek a magyarok, régi törzsek főbbi, a hadban erősek, nagy földnek urai, kiknek számos nyája hizott a honi föld gazdag legelőin. Összegyülekeztek közös akarattal, eljött fejedelmi Géza is, mert népe akaratja hívta; de eljött azért is, mert szíve Hadúrhoz kereszt-víz daczára régi hagyományból még mindig vonzotta.

Áldoztak ős szokás szerint a táltosok, oltártüzek körül szorgoskodtak gyulák, s a levágott lovak bőreit feszítek buzgó garabonczok.

Legöregebb táltos oltártűz elé állt. Húnbércz felé nézett, hol a felkelő nap aranyos esőjét hajnali sugárnak öntötte... öntötte, s mondá messzecsengő és vontatott hangon:

- Hadak ura, Isten, áldassék a neved, nincs e földön mása a te hatalmadnak, nincs mása ott fenn sem, a levegőégben, hol felhők keringnek, mint fáradt madarak. Erős karod legyen védője magyarnak, jóvoltod melege áradjon a tűzből, harmatozzék esőd, a füvet sarjasztó, s égen örök tűzként napod, éj sötétjén oszlassa hold és csillagok sugára... Hadak ura, Isten, láttass te népeddel csodát, erre kérünk!

Mind a mennyien voltak, nagy-megilletődve néztek az ősz papra, legvénebb szolgája, a ki volt Hadúrnak. Maga a fejedelem, a keresztény Géza ez ünnepi perczben Hadúr hatalmának vala bűbájában.

Amint elhangzottak az ősz táltos szavai, támadt olyan nagy csend, hogy apró bogarak zümmögése hallék, s az oltár tüzének serczegése hallék.

Ami aztán történt, bár ne történt volna, vagy a látószemnek látását e perczben bár elvette volna az irgalmas Hadúr...

De látták...

Mit láttak, hogy bálványkövekké dermedtek mindnyájan, táltosok, gyulák is meg a garabonczok?

Mátra tetejéről két sötét pont látszott, előbb csak sötét pont, de azután mind nőtt... mind közelébb szállott, alá ereszkedék, hogy már kivehették: egy fekete turul meg egy fehér turul odafenn egymással szörnyen viaskodtak; tépték egymást, s vágták meghajlott csőrükkel, míg a fehér turul sebesen lezuhant, s reá esett épen a főoltártűzre, mely még lobogott, de a mint Hadúrnak a szent madara ráhullt, csodálatos módon mindjárt kialudott...

Kialudott a tűz, az oltárnak tüze, melynek lángja szólott hatalmas Hadúrnak; s a tüzet kioltá Hadúr szent madara, fehér turul-madár...

Iszonyú egy jóslat.

Lesz-e táltos, a ki jóra magyarázza? Lesz-e magyar, a ki táltos szavát elhigyje?

Reszketnek lábai az öreg táltosnak, a mint a kihamvadt oltártűzre mered; szólana, de torkát a kín szorongatja, s szíve félelemtől egyet nagyot döbben.

S ime napnyugatról galambsereg röpül, vidáman szelik a levegő hullámát, s úsznak rajta szépen, a nap sugarai aranyosra festik hófehér szárnyukat.

Turul szent madara holtan alá hullott, s vigan röpül tova az ártatlan galamb, mely jött napnyugatról, hol a keresztények oltárképre festik, s térdelnek előtte.

Táltosok egymásra néznek némán, hosszan, mintha azt kérdeznék:

- Melyik tud most szólni és ha szól, mit mondhat?

Nem is a legvénebb, nem is a legbölcsebb, de szól vala Csorba, a legtüzesebbik:

- Magyarok, Hadúrnak értem akaratát. A mint megértettem, úgy elébeszélem. Hadak Istenének haragja van reánk, mert elődeinknek vitézsége helyett megszállott minket a jövevény papoknak alakoskodása. Azért bukott le a turulmadár holtan, mert vesztét jelenti Árpád nemzetének, ha szavára nem hajt tehetős Hadúrnak; azért aludt ki az oltártűz, mert Hadúr szivesen nem veszi addig áldozásunk, míg a napkeletről jövő galambokat: jövevény papokat szivesen fogadjuk... azért -

- Elég, táltos! - mennydörög rá Géza - hazug a beszéded, s ha tovább folytatod, Hadúr nyila helyett kardom sújt a porba, mert hogy békebontó, lázító vagy magad!... Ki parancsolta meg erős-kegyetlenül, hogy idegen papok ide jöhessenek?... Erre felelj, táltos!

- Te parancsoltad meg, fejedelmi Géza.

- Ezt eszébe tartsa minden igaz magyar, s azt se felejtse el, hogy vérkötés szerint Árpád vére ellen ne beszéljen senki. Hadúr szent madara oltártűzre bukott, kioltá a tüzet - tudjátok mit jelent? Hazug táltos helyett Gyeics így magyarázza: Hadúr nem akarja, hogy népünk elvesszen, Napnyugat galambját küldi turul helyett - az vezesse jóra! A példát én adtam, ti hát kövessétek! Elmétek kitisztul zavaros gőzéből, s jelen boldogságát nem tartjátok többre, mint a magyar nemzet szebbik jövendőjét, örökkétig való felvirágozását. Harcz helyett a béke jobban megerősít, gyávák nem lesztek ti, de lesztek bölcsebbek, s hagytok örökségül unokáitoknak országot, a melynek erősebb lesz sokkal, százszorta erősebb alapja, mint ennek. Aki jobban tudja, vagy másként akarja, álljon elő most és jobban magyarázza?

Táltosok hallgattak komor arczczal, s nem volt ország főbbjei közt jósmagyarázó Árpád vére ellen.

Csak a szív beszélt még, de nem hallá senki; és haj, szomorú volt a szivek beszéde.

- Hadúr, te elhagytál!... Hadúr, mért hagytál el?... És ha te elhagytál, lesz-e jövendője Árpád nemzetének?

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Hófehér galambok turul-madár helyett: szeretet és béke háború helyében, jóra vezet, rosszra? Ki mondhatná azt meg?

*** Magyar vezérekről eddig szól az ének.

Forrás:
Gaal Mózes:Hún és magyar mondák
Gyulai László rajzaival
Budapest, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda,1907
Kép: Dávid Júlia festőművész alkotása


Dalok, dalszövegek, tánc, énekek.

Napforduló Felvirrad a nap.

héja héja hé .héja héja hó. ( ismétlés 6x)
felvirrad a nap. héja héja hé
a szarvashívó nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
szarvas űző nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
a sólyom hívó nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
a sólyom röpte nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
az ősök hívó nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
az ősök hangja nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
a parazsat szító nap héja héja hó
felvirrad a nap. héja héja hé
a lángok lobognak héja héja hó (2x ismételve az egész.

Fenn az ég.

Fenn az ég minden csillaga él
Lenn a víz tükrén táncol a fény. (2x ismételni )
Kicsiny hullám lélek hullám
Fut a fények széles útján. (2x ismételni ) (sorozatban ismételni.)




HALÁLBAN SZÜLETEK

Halálban születek,
születve meghalok
Egyszerre kigyúlnak,
kihunynak csillagok
Keletről jön a fény,
nyugaton megpihen
Minden lét elmúlik,
s nem múlik semmi sem

TÚL A VIZEN
Túl a vízen nyírfa áll
Arra indul egy madár (2x ismételve)
Vidd el az én lelkemet
Élethez szerelmemet (2x ismételve)
Túl a vízen fehér nyírfa
Lélekmadár fészkel arra (2x ismételve)
Túl a vízen fehér nyírfa
Lélekmadár fészkel arra 2x ismételve)
Fészekből, ha majd kiszállok
Újra reátok találok (2x ismételve)
Fészekből, ha majd kiszállok
Újra reátok találok (2x ismételve)
egészet ismételni ....

Ott fent keringek

Ott fent keringek, ott fent keringek, a földnek szegélyén. (2x ismételve)
Hullámzik szárnytollam, ahogy szállok, (2x ismételve)

SÓLYOM, SZÁLLJ FEL
Sólyom szállj fel a Naphoz a kék égre
Büszke énekünk vidd tovább
Sólyom szállj le a Naptól a Földünkre
Urunk áldását hozd reánk


Become FREE - MAG tudás - Pártok nélkül - Vélemények - Rovásírás - Rabok-Szabadok - Szkíta-Hun - MAG ész - Nap és Hold - Petőfi - MAG Ősvallás - MAGyarságod - Hun-Avar - Kárpát-medence - Hiszekegy - Pozsonyi csata - Mit kér a Nép! - Tudsz jobbat? - Táltosok - MAG Őshaza - Jézus-Sumer - SZK Alkotmány - Magyar sorsot-Magyar kézbe - Istenes Honfoglalók - MAGYARNAK lenni - EU-Nyet - Indulók - Paradoxon - Island példa - Aranykor - Attilától-Koppányig - Árpád Apánk - Prof. Badiny - EGYsÉG - HAARP - Betelepítés - Igazságot - Rovás-jelkép - MAG Egység - 8 boldogság - SZERetet - MAG-hit - Kamat - Makói-gáz - Mérgeznek - Nibiru-Planet - Idősek - Kiárusítás - Anahita - Rovás-ABC - Magamról - Választás2011 - Igazságos Mátyás - Csonka Magyarország - tri-A-non! - Gyógynövények - KeReCSeNY - Halhatatlanság - BlogPost - Domonyi Blogja - Szkíta-Hun-Magyar - Aries-YouTube - ARIEStart - Aries Hungary - ARIES Üzleti Hálózat - ARIES.hu - AriesTrade.com - Aries Galéria - Domonyi Károly FB oldala - Rovásírás lap - Turul lap - Magyar lap - Magyarország lap - Pilis lap - Térkép