EGYütt - EGYmásért - EGYségben
MAGYAR-nak lenni tehát: a Lélek állapota, Hitvallás.
MAGYAR-nak lenni: nem testi, biológiai, társadalmi, evolúciós küzdés, hanem
vizsgalehetőség LÉLEK-ben, LELKISÉG-ben.
"Magyarnak lenni: nem a szó, a név, az ősök, az élet, magyarrá csak a szív tesz és a lélek." (Alföldi Géza)


A magyarság annyit jelent: magyar az, aki az EGYistenhitű érdek nélküli krisztusi szeretet követője.
Ez a MAGYAR, ebben áll a MAGYAR-ságunk. Krisztusi Út ez, Ő is ezt tette.

Növekedj hát TE MAG-AD is - ki e sorokat olvasod - Bölcsességben, Odaadásban, Szeretetben, igyekezz Önmagadat oly módon megvalósítani, hogy az lehetőleg senki Élő kárára ne váljék!

E feladatnak személyesen megfelelni annyi, mint MAGYARABBÁ válni.
Mert "akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon".
Tudtuk, hogy el fog következni egy periódus, amikor el kell engedni a mankókat.
Ez a periódus elérkezett. Magyar sorsot - Magyar kézbe! Kérem csatlakozzon, ha EGYetért ezzel!

"...az, hogy "magyar", nem faj, nem vér, hanem lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..."
Karácsony Sándor

A nimródi őshagyományról, csak ízelítőül belőle:

"... Nimród király ugye a világ első királya vót. A Főd első királya vót, a magyarok ősapja vót. Nála vót hát a magyarok égi fényes nagy gyűrűje. Ennek a gyűrűnek élete vót. Mozgott és világított. Mikor pedig Ű elment a gyűrű biz nem ment vele. Mert törvény vót rá, hogy a gyűrűnek igenis itt kell maradni ahun mi vagyunk. Velünk, ennek a világnak a végezetéig, addig míg el nem vész víglegesen a fíny. Ezért vót Atillánál, az Árpádiaknál, a fehér csuhásoknál. Addig míg aztat a világ Fínyes Ura vissza nem veszi. De ha vissza veszi, minket is vissza vesz ebbül a nyomorult világbul. Oda ahun bizony az Ő fínyes otthona fínyeskedik. Oda ahunnan bizony mi vétettünk. Oda ahun az égi világosság végtelen világul mindig. Ahol ahugyan mondják a rígiek örök Fény van és Szabadság..."
(Szabó Lajosné / Jucika néni 1967 telén)

Kattintson a képre!!! VESSZEN TRI-A-NON!!!

Na és még egy, csak okulásul:

"... Azért bízták ide az öregek aztat, amiről még azok öregapái is csak öregapáiktól halottak, mert ugyi csak annak a múltnak van ereje, amit ugyi ismer az ember gyermeke... Meghát mút nélkül csak szóga lesz az ember. A magyar pedig ne legyen szóga, hanem csak szabad, mint a rígiek. Mint azt a Nagymadár akkor rígen hozta. Eztet mondta a jó öregapám. Pedig sokat tudott nekem aztá hiheti... Meg aztat is mondta, hogy amit az öregek beszélnek a nagyon rígről az úgy vót e, de amit már betűből olvasnak az gyakran az ördögnyek ronda árnyéka. Az igazt nem lehet tanítnyi. Azt csak adni lehet, mint most én... én adom ugyi az urnak..."
"Kurta" Kiss Ferenc (öreg juhász)

Árpád apánk történelmünk egyik legmeghatározóbb alakja. A krónikáink szerint a hun Atilla szépunokája; Ernák ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és Emese unokája, Álmos vezér gyermeke. 948 körül magyar küldöttség járt Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnál, ahol is Bulcsú vezér 55 évvel korábbra datálta Árpád pajzsra emelését, így az körülbelül 893-ban lehetett. A honvisszaszerzés idején tehát már nagyfejedelemként egészen biztosan ő vezette a magyarokat haza, a Kárpát-medencébe.





Magamba néztem, s láttam létem,
Magyarnak születtem, értem s élem,
Érték nékem mit szüleink éltek régen,
Úgy rendezem én is itt földi létem.

Hová rohanunk, kell ház, siker, boldogulás?
Nem látjuk - e, mindez csak talmi csillogás?
hol vannak értékeink, szokásunk mely ősöktől maradt,
Hol vannak nagyanyáink, élnek -e nap alatt?

Adj földet nékem, lovat mely szeret,
adj kutyát mely ha tolja fejét combodhoz -
tudod - igazán , szívből szeret.
Adj társat, csendeset ölelőt,
Ki velem marad mindig - akkor is ha hantomon virág nőtt.....

Adj nékem szerelmet, hogy lássam Istent,
Hogy el tudjam mondani: Ő itt van, itt bent....

Csanki Péter 2012 február 15.


Babits Mihály a magyarságnak ezt a más népekről nehezen kijelenthető jellembeli jellegzetességét, hogy nem törekszik más népek területeinek háború útján való bekebelezésére, így jellemzi "Mi a magyar?" című tanulmányában:
"A magyar nem cselekvő, hanem szemlélődő, aki nyugodtan néz körül, és mindig jól tudja, mikor nem szabad és mikor nem érdemes cselekedni. A magyar éppenséggel nem cselekvő hajlamú nép. Ami annyit is jelent, hogy nem támadó. Megelégszik a magáéval, de ezt aztán szereti bekeríteni, ehhez ragaszkodik." Frappáns megfogalmazása ez a magyar gyepü-szellemnek.

Változást akarsz a világban?
Először mindenkinek önmaga fejében kell rendet tennie!
Higgyük el, hogy képesek vagyunk felelős döntéseket hozni és kezünkbe venni sorsunk irányítását.
Vetkőzzük le, a ránk erőltetett csordaszellemet!
Amíg megosztott társadalomban élünk, addig ne várjuk azt, hogy sorsunk jobbra fordul.
Engedjük, hogy mások is levegőhöz jussanak!
Mások kárán és nyomorán NE nyerészkedjünk!
Szeretet nélkül a lélek is kifárad!

NEM SZABAD HINNI
semmiféle politika csábításának!

Két út van:
Istenben bízva megmaradsz szabad magyarnak,
vagy a szekerüket tolva nekik dolgozol tanárként, vállalkozóként, rendőrként, vadakat terelő juhászként, ... A többi csak illúzió!
"A hazugság körforgásába sodródott emberek vétkeznek, és menthetetlenül elpusztulnak." (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij)

PÁRTOK NÉLKÜLI PARLAMENTET
valódi Népképviseleti Országgyűlést! >>>>>

MAGYAR NEMZETI AKARAT
23 pontban! >>>>>





Tanmese MAGyaroknak!

A zsidó és a halász.

Egy zsidó megharagudott, amikor meglátott egy halászt a csónakja mellett üldögélni.
- Miért nem mégy halászni? - kérdezte.
- Mert mára már eleget fogtam - felelte a halász.
- Miért nem fogsz több halat, mintamennyire szükséged van? - kérdezte tovább a zsidó.
- Mihez kezdenék a többel? - így a halász.
- Több pénzt tudnál keresni. Hamarosan egész halászflottád lenne, és olyan gazdag lennél, mint én.
Erre a halász megkérdezte:
- És akkor mit csinálnék?
- Leülnél, és élveznéd az életed - mondta a zsidó.
- Miért, szerinted most mit csinálok? - jegyezte meg erre a halász.

A képen Josefus Flavius zsidó krónikás ie. 37-ben írta: Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik.




A Hülye - és a demokrácia


A középkori háborúk mögött mindig pénzügyi csoportok álltak. Két uralkodót összeugrasztottak, mindkettőt eladósították és belekényszerítették rablóháborúkba. Egyik biztos győzött, visszafizette az adósságot, a másik javai pedig átvándoroltak a bankárok tulajdonába.

Több bankár dinasztia dominálta a középkort, délen a Mediciek, Északon a Fuggerek, keleten és nyugaton (Isztanbul, London) a Spanyolországból elüldözött zsidó dinasztiák. Később megjelentek a Rothschildok is, akik óriási pénz-hatalomra tettek szert a 18 század folyamán.

Már az 1789-es francia forradalmat is ők robbantották ki. XVI. Lajos nyakig el volt adósodva náluk és nem tudta visszafizetni a kölcsönt. Ekkor döntöttek Lajos és az egész francia nemesség likvidálása mellett. Létrehozták a "demokráciát", amiben már nem az uralkodókat, hanem a népet adósították el "képviselői(n)k" által. Ugyanis a népet nem lehet leváltani. Így az adósság mindig megmarad, csak a politikusoknak hazudott saját ügynökeiket váltják le ("kormányváltás").

Sok Hülye elhiszi, hogy valódi demokráciában él. Pedig ordítóan nyilvánvaló, hogy egy olyan rendszerben, ahol 4 évente 1 nap "demokrácia" van (választások), az nem lehet sem demokratikus, sem szabad. Az egyetlen szabadságunk csak az, hogy mi választhatjuk ki, melyik "politikusnak" hazudott ügynökük foszt ki minket.

A Hülye szentül hiszi, hogy azért a rendszer jó, és naivan gondolja, hogy vannak korrupt politikusok, béna kormányok, akik miatt magas az adó, élhetetlen az ország, alacsony a bér, nehéz a megélhetés. Hát őket gyalázza...

A Hülye része a Rendszernek, hiszen az ő butasága nélkül nem lehetne azt működtetni.

A Hülye elhiszi, amit a média közvetít, hiszen látja a tv-ben, amit elé tálalnak, sőt azáltal válik még hülyébbé. Dolgozik, fogyaszt, eladósodik, dolgozik és egyszer elpusztul éppolyan értelmetlenül, mint amilyen az egész élete volt. De mégis ő a legfontosabb eleme a rendszernek, mert ő a tartópillére.

"Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos." (Albert Einstein)


Sajó Sándor: Magyarnak lenni

Magyarnak lenni, tudod mit jelent,
Magasba vágyva tengni egyre lent,
Mosolyogva, mint a méla őszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj.
Borongni mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre gyászlik bennünk valami
Sok százados bú, amelyet nem lehet
Sem eltitkolni, sem bevallani
Magányban élni, ahol kusza árnyak
Bús tündérekként föl-föl sírdogálnak.
S szálaiból a fájó képzeletnek
Feketefény? fátylat szövögetnek...
És bút és gyászt és sejtést egybeszőve
Ráterítik a titkos jövendőre...
Rabmódra húzni idegen igát,
Álmodozva róla: büszke messzi cél,
S meg-megpihenve a múlt emlékinél,
Kergetni téged: csalfa délibáb!..

Csalódni mindig, soha célt nem érve.
S ha szívünkben már apadoz a hit:
Rátakargatni sorsunk száz sebére
Önámításunk koldusrongyait....
- Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...
Magyarnak lenni: tudod mit jelent?
Küzdelmet, fájót, végesvégtelent.
Születni nagynak, bajban büszke hősnek.
De dönt? harcra nem elég erősnek:
Úgy teremtődni erre a világra,
Hogy mindig vessünk, de mindig hiába,
Hogy amikor már érik a vetés,
Akkor zúgjon rá irtó jégverés...
Fölajzott vággyal, szomjan keseregve
A szabadító Mózest várni egyre:
Hogy porrá zúzza azt a színfalat,
Mely végzetünknek kövült átkául
Ránk néz merően, irgalmatlanul,
S utunkat állja zordan, hallgatag...
Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk,
Mely sírni késztő tréfát űz velünk,
S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni:
Egymást vádolni, egymást marcangolni!
-Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad,
Szilajnak lenni, mint a bércpatak,
Vagy bánatunknak hangos lagziján
Nagyot rikoltni: hajrá! húzd cigány! -
Háborgó vérrel kesergőn vigadni,
Hogy minekünk hajh! nem tud megvirradni,
Hogy annyi szent hév, annyi őserő,
Megsebzett sasként sírva nyögdelő,
Miért nem repülhet fönn a tiszta légben,
Munkásszabadság édes gyönyörében.-

Hogy miért teremtett bennünket a végzet
Bús csonkaságnak, fájó töredéknek!....
Tombolva inni hegyeink borát,
Keserveinknek izzó mámorát,
S míg szívünkben a tettvágy tüze nyargal,
Fölbúgni tompa, lázadó haraggal, -
S amikor már szívünk majdnem megszakad:
Nagy keservünkben,
Bús szégyenünkben
Falhoz vágni az üres poharat...
-Én népem! múltba vagy jövőbe nézz:
Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz!...

De túl minden bún, minden szenvedésen
Önérzetünket nem feledve mégsem.
Nagyszívvel, melyben nem apad a hűség,
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!
Magyarnak lenni nagy szent akarat,
Mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva:
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva:
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva örök honszerelmét,
Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön - örökre!...

Ki tekinthető magyarnak?

Aki annak vallja magát.
Genetikailag kb. 7.000 ember létezik, akinek köze van az ősi néphez. Viszont nem mindenki magyar, aki magyarul beszél.
Az magyar, aki felvállalja a magyarság múltját, jelenét, jövőjét, nem ítéli azt meg, hanem legjobb tudása szerint részt vesz benne.

"Megáll Isten, meg a világ,
Gyönyörrel bámul ily csudát,
Hogy vasököllel ha akar,
Szabad s egész lesz a magyar."
(József Attila)

"Minden hatalom megdől, ami nem Istentől való s minden fegyvert, mely ellenetek fordul, ítélettel sújtja az Úr! Ez az Úr szolgáinak hagyatéka s az ők igazságuk éntőlem való, mondá az Úr! Nap fiainak, magyaroknak teremtett Ő benneteket s törvényt adott néktek, ami életet és szabadságot biztosít számotokra, ha betartjátok azt!"
(Wass Albert - Hagyaték)

Babits Mihály: Áldás a magyarra...

Lám,igaz jószágunk visszatért kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze,
Mert erős a fegyver és nagy a hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja,mint a Dunának és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

Él a nagy Isten és semmi se megy kárba,
Magyarok sem lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.
Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned,veled már az Isten.
kelnek a zsarnokok,tűnnek a zsarnokok.
Zsibbad a szabadság,de titkon bizsereg,
és jön az igazság,közelebb, közelebb..
Úgy legyen - úgy lesz!

"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán, ki, mert éppen nincs más tulajdona, és a vak hév által mégis felhőkbe emeltetik, azok hazafiságát is gyanússá teszi, homályba állítja, sőt ellenük antipátiát és gyűlöletet gerjeszt, kik szeplőtlen kebellel, minden efféle undok salaktul menten, a honszeretet legtisztább szellemében kapcsolvák vérükhöz. - S ím ez fő oka, miért áll a magyar hazafiság sokkal kisebb becsben, sőt, nem legtisztább fényben a világ nagy színpadán, s miért nem képes civilizációi szimpátiát s hódító közvéleményt gerjeszteni a legmagasztosb magyar polgári erény is odakünn. Ám mert annyi bitor fényű álhazafiságtul van környezve és elrútítva, mely tapsot arat s bálványul emeltetik idebenn." (Széchenyi István)

Parasite I. - Kik pusztítják a Magyar Nemzetet?

A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE


A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA
AVAGY
A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK:

1. (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens),

2. Valaha igen bölcsek voltak.

3. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük.

4. Arany, ezüst, (igaz)gyöngy annyi volt nekik, mint a földjük folyamaiban található kavics.

5. Nem kívánták a másét, mindnyájan jólétben éltek.

6. Nem paráználkodtak, egynejűségben éltek."

7. Szkítia népét - "dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték".

"A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá."
"Dáriust, Cirust és Sándort nem számítva, a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni."
Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén.
"Tudniillik Dáriust, a perzsák királyát csúfosan megkergeték, úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába.
Ugyanazok a szkítiaiak Cirust, szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték.
Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát, aki sok országot harcban leigázott, szintén szégyenletesen megfutamították."

8. Az igazságos szkíták - magyarok - ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során.

9. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok, a harcban pedig vitézek voltak.

10. Semmijük sem lehetett a világon, amit ne tettek volna kockára, ha sérelem esett rajtuk.

11. S amikor a győzelem az övék lett, éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után, mint utódaik közül a mostaniak, hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton.

12. A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott, az íjjal, nyíllal különbül bánt, mint a világ összes nemzetei közül bármelyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az utódaikról is megismerhetitek."

MAGYAROK ISTENE óvja nemzetünket!


Egy az Isten!


"Kezdetben létezett a Szellem, a Lélek és az Erő. A nagy "EGY"-ben élt a Minden felett. Leírhatatlan, kifejezhetetlen és elérhetetlen hatalmasságnak hittük. Neve: ÍZ.

ÍZ "volt" a Kezdetben és "van" örökké a Minden felett.

ÍZ alatt nyugodott a Csend. Mozdulatlanságban hordta az ősanyagot. Az ősanyagban - az ősvizet. Az ősvízben - az Élet ígéretét. E három egységét is hittük. Neve: TEN.

Így lett nekünk a "kezdet": ÍZ-TEN."

(részlet a Magyar Bibliából - a "Magyar Ószövetségből")



Régi Magyar Áldás Újesztendőben!

Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.

Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
vétkek közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
És a Téged szeretőknek.

Legyen Áldott és Boldog az Új Éved!
Eleink tudták, anyanyelvünk tudásával még nem lesz valaki automatikusan magyarrá /Ifj. Tompó László/

Hivatalos történelemkönyveink hiába hirdetik mindmáig, hogy a magyarrá váláshoz mindig is elegendő volt anyanyelvünk tudása, az általa való kommunikáció, eleink alighanem bölcsebbnek bizonyultak, hiszen, élükön Széchenyi Istvánnal, tudták, anyanyelvünk tudásával még nem lesz valaki automatikusan magyarrá, mivel "a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a szívnek és ekképp a magyarul beszélő korántsem magyar még".

A "legnagyobb magyar" iménti soraival valóban fején találta a szöget, hiszen az asszimiláció - amely Szabó István történész műve (A magyarság életrajza, 1941) mérvadó meghatározása szerint "hasonulás egy másik népiséghez, felszívódás egy másik népbe az örökölt vagy eredetileg nyert saját népiség elvesztésével" - csak akkor valósul meg, ha az a másik azonosságtudatának, identitásának maradéktalan átvételét jelenti, különben nem egyéb, mint mimikri, amely által (ahogyan a tizenkilencedik század elején fogalmazott Révai Miklós nyelvész) például csak a "fogadott" vagy "csinált" magyarok száma növelhető.

Ennek bizonysága, hogy 1879-ben államunk hiába tette kötelezővé anyanyelvünknek a nem magyar tannyelvű népiskolákban történő tanítását, 1907-ben pedig ott is, ahol a növendékek száma eléri a húszat vagy a növendékek ugyanennyi százalékát, mégsem sok eredményt ért el, hiszen például 1890-ben hazánk nem magyar ajkú lakosságának mindössze 13,8 százaléka beszélt magyarul, s 1910-ben is csak 22,5 százaléka (persze az idegen nemzetiségek évtizedeken át ellenünk külföldön uszító agitátorai az iménti rendelkezéseket az erőszakos elmagyarosítás elrettentő eszközeiként állították a világ elé, holott azokat legtöbbször nem is alkalmazták), bizonyságául Széchenyi és Révai felismerése helyességének.

Így értjük meg Tompa Mihály verse (A gólyához, 1850) igazát, azt, hogy bizony "szívet cseréljen az, ki hazát cserél", vagyis a népiség nem tévesztendő össze a nyelviséggel, ugyanis az előbbihez tartozás alapfeltétele a befogadó nemzet lelkiségével való maximális azonosulás, más szóval az előbbi a test, az utóbbi a rajta lévő ruha, amint ezt mellesleg a kettőt leginkább meg nem különböztetők körében autentikusnak tekintett Újvári Péter "Magyar Zsidó Lexikon"-a is elismerte, tudván, "zsidó irodalom mindazoknak az írásműveknek a foglalatja, melyeket zsidók írtak zsidó szellemben: nem határozhat e tekintetben a nyelv".

Nem bizony, hiszen az a bizonyos madáchi "csak egy i-betűnyi" különbség valójában világokat választ el egymástól, különíti el az etnoszt az ethosztól, a népiséget a nyelviségtől, amint ezt Újvárinál is határozottabban meghagyta könyvében (Think Jewish (A zsidó gondolkodásmód), 1979) Zalman I. Posner, mondván, "beszélhetsz magyarul, de gondolkozz zsidóként!", elvégre (ahogyan Istóczy Győző már az 1870-es években kifejtette) "ne mondja nekünk senki, hogy a Talmudot legföljebb csak az ortodox zsidók ismerik: ha nem tanulta volna is azt sok zsidó, annak tanai már vérükben vannak, mert a Talmud a zsidó lelkületnek csak fényképe, s ha a fényképet megsemmisítjük is, a lefényképezett alak azért megmarad".

Szóval száz szónak is egy a vége: hivatalos történelemkönyveink hiába hirdetik mindmáig, hogy a magyarrá váláshoz mindig is elegendő volt anyanyelvünk tudása, az általa való kommunikáció, eleink alighanem bölcsebbnek bizonyultak, hiszen, élükön Széchenyi Istvánnal, tudták, anyanyelvünk tudásával még nem lesz valaki automatikusan magyarrá, mivel "a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a szívnek és ekképp a magyarul beszélő korántsem magyar még".
    
Become FREE - MAG tudás - Pártok nélkül - Vélemények - Rovásírás - Rabok-Szabadok - Szkíta-Hun - MAG ész - Nap és Hold - Petőfi - MAG Ősvallás - MAGyarságod - Hun-Avar - Kárpát-medence - Hiszekegy - Pozsonyi csata - Mit kér a Nép! - Tudsz jobbat? - Táltosok - MAG Őshaza - Jézus-Sumer - SZK Alkotmány - Magyar sorsot-Magyar kézbe - Istenes Honfoglalók - MAGYARNAK lenni - EU-Nyet - Indulók - Paradoxon - Island példa - Aranykor - Attilától-Koppányig - Árpád Apánk - Prof. Badiny - EGYsÉG - HAARP - Betelepítés - Igazságot - Rovás-jelkép - MAG Egység - 8 boldogság - SZERetet - MAG-hit - Kamat - Makói-gáz - Mérgeznek - Nibiru-Planet - Idősek - Kiárusítás - Anahita - Rovás-ABC - Magamról - Választás2011 - Igazságos Mátyás - Csonka Magyarország - tri-A-non! - Gyógynövények - KeReCSeNY - Halhatatlanság - BlogPost - Domonyi Blogja - Szkíta-Hun-Magyar - Aries-YouTube - ARIEStart - Aries Hungary - ARIES Üzleti Hálózat - ARIES.hu - AriesTrade.com - Aries Galéria - Domonyi Károly FB oldala - Rovásírás lap - Turul lap - Magyar lap - Magyarország lap - Pilis lap - Térkép