A ma magyarnak nevezett nyelv nem egyike a kőkor nyelve által "megérintett" nyelveknek, hanem éppen hogy egyenes ági leszármazottja az ősi világnyelvnek, mi több, Európában - legalábbis itt - az utolsó még élő kőkori nyelv. Ezalatt első lépésben természetesen csak ennyit kell érteni: kőkori emberek gondolkodása nagy tisztasággal megőrződött a magyar nyelvben. Nem különös e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll. (Varga Csaba)
Prof. Badiny Jós Ferenc 1909. június 3-án született Gácson, Nógrád megyében. Mint a balassagyarmati gimnázium egykori diákja, a Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülőkiképzését elvégző tényleges tisztként kezdi pályafutását, azonban a m. kir. hadseregből 1940-ben kiválik és a Budapesti Műegyetemen folytatja tanulmányait. Sumerológiával Argentínában kezd foglalkozni, ahová 1946-ban érkezik. Az első irányítást a római Institutum Pontificum Biblicum-tól kapja és mint P. Demnel iskolájának a követője tanul. Ugyanezen Intézettől nyeri képesítését, mely jóváhagyja tanterveit és kidolgozott tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban megbízza. Azóta ugyanennek az egyetemnek ny. r. tanára. Munkásságának óriási eredménye az, hogy az 1971. tanévre hirdetett előadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be.
Tantárgyai a következők:
1. a sumír nyelv és ékírás,
2. a mezopotámiai kultúrák története,
3. a mezopotámiai vallások.
A sumír-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója. A Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben Ann Arborban - (Michigan, USA) - az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumír és babiloni eredetét igazolta. Bizonyítását "Altaic Peoples's Teocracy" címen fogadta el a Kongresszus. 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson - Argentína képviseletében - vesz részt, ahol a Pártus Birodalom sumír tradícióin át, a pártus nép magyar vonatkozásait mutatja ki "The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians" c. előadásában.
Miért nem fordulhat elő az, hogy először magyarok vagyunk és csak utána pártagok?
"Túl jó helyen van Európa kellős közepe!
Túl jó helyen van a Kárpát-medence!
A Kárpát-medence túlságosan gazdag és az a nép, amelyik a Kárpát-medencét működtetni tudja, a világ történelmébe nagyon szép példát adott. Azt a népet úgy hívják, hogy MAGYAR!
Ha nem a magyar dominancia uralkodik a Kárpát-medencében, akkor minden részeire esik szét. A Magyar nép tudja az EGYségnek a titkát, ami azt jelenti (most az élő szervezet működésére vonatkoztatva), hogy az EGÉSZség titkának a letéteményese, fölkéne saját magának is ismernie, hogy nem betegnek született erre a világra, hanem éppen azért, hogy a beteg embereket gyógyítsa! "
Miben különbözik nyelvünk a többitől?
ŐSNYELV.
A Biblia szerint kezdetben "Az egész Földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai" (Ter 11.1). Ez a nyelv az ősidők ködéből előtűnve harminc-harmincötezer évvel ezelőtt már bizonyíthatóan jelen van a fölgolyón, és ez a nyelv a Kárpát-medence nyelve is egyúttal, melynek egyenes ági leszármazottja a mai magyar nyelv. Ezzel szemben pl. az angol vagy francia nyelv csak ezeréves, a latin háromezer, a görög pedig ötezer, és ezek mind az ősnyelvnek már hígított, rövidített, rontott változatai.
RAGOZÓ NYELV.
A ragozás a nyelvet tökéletesíti, ragjaival, képzőivel, jeleivel hihetetlen változatossággal és tömörséggel tudja a gondolatokat kifejezni és azokat rövidebben, kevesebb szóval kifejezhetővé tenni, ugyanakkor az agyvelőtől nagyobb teljesítőképességet követel - szemben az úgynevezett hajlító (flektáló) nyelvekkel. A ragozó nyelvek kialakulásához igen hosszú idő, még talán nem is ismert, esetleg igen különleges feltételek kellettek, pl. háborítatlan egyhelybenlakás, jó természeti adottságok, béke, jólét, kultúra (Kárpát-medence!).
GYÖKRENDSZER.
Szavaink gyökerei értelmesek. A bennük rejlő alak mindig valamely kép. Régen mindent a kép, vagyis a látvány alapján neveztek meg. A magyar szókincsnek egyszótagú, ősi gyökerei vannak, és a gyökökbe rejtett őskép végtelenül maradandó. A gyökhöz tartozó írásjelek alakjai is a gyök lényegét fejezték ki. Pl. ? = gur, a világegyetemben minden, ami görbére hajol, ?= ro, a világegyetemben minden, ami az ép állapotot megrontja, V = ho-r = a világegyetemben minden, ami csökken, besüpped.
Ma is kb. 364 olyan szógyökünk van, amelyek még most is úgy hangzanak, mint hatezer évvel ezelőtt. A rokon szógyökökből szófüzérek, szóbokrok állnak össze, amelyek összegyűjtik a hasonló alakú és jelentésű szógyököket. Pl. a K-R mássalhangzókkal határolt - ún. "teremtő szógyökkel" kapcsolatos - szóbokor: kar, kard, kurd, karika, karám, karom, karing, kerek, kerül, kerít, kering, kéreg, kor, korong, karéj, kormány, körte, korona, kert, korc, korlát, kör, körös, köröz, környez, körül, kurkál, gurul, Kárpátok -, latin: cor, hortus, német: Garten, Stuttgart, angol: court, sumír: kur (görbít), stb., stb. Ezek a szavak hangzásilag összefüggnek pontosan úgy, ahogy az általuk jelzett dolgok is a valóságban összefüggnek, kerek dolgok, bekerítés értelműek. A nyugati nyelvekben ismeretlen e "teremtő gyök" elve, minden egyes szó magára hagyatott, minden jelentésnek külön-külön hangalakú szó felel meg. Pl. a németben: kar = Arm, karika = Ring, karima = Rand, karám = Pferch, kering = kreisen, kerít = umgeben stb. A közös tulajdonságot, hogy kerek, bekerít, nem jelzik.
BETÜKÉSZLET.
Tizenkét ejtett magánhangzónkkal szemben a többi európai nyelvekben átlag csak hét van.
SZÓKÉSZLET.
Szavaink számát a kutatók ma legalább egymillió-hatszázezerre teszik, de egyes becslések szerint ez tízmillió is lehet, hisz szavainkat eddig senkinek sem sikerült összeszámolnia. A szoftveresek azt mondják, hogy nyelvhelyességet ellenőrző, szótár-, ill. fordítóprogram írásakor jöttek rá arra, hogy nyelvünk összes szavát nem lehet - nyelvtani okok miatt sem - ugyanúgy tárolni, ill. megírni, mint pl. az angol esetében tehették. A képzett alakoknak ugyanis oly nagy a száma, hogy az már tárolási, elérési nehézségeket okozna, lehetetlenné tenné a fordítóprogram megírását. Ezért csak a szótöveket és a lehetséges képzési algoritmust tárolják a gépben. Munka közben végzett becslések szerint két-három milliárd szavunk is lehet és ebben még nincsenek benne azok a szószörnyetegek, mint pl.:megszentségtelenítettségeskedéseitekért. Szavaink fele semmilyen szótárban nem szerepel. Ilyen szóbőséggel egyetlen más nyelv sem rendelkezik. Arany János harmincezer magyar szóval fordította le a Hamletet, amit Shakespeare tízezer angol szóval írt meg!
MONDATSZERKEZET is eltérő. Ez egyébként meghatározója világképünknek, észjárásunknak: ugyanis mondatszerkesztésünk mellérendelő, szemben az idegen népek alárendelő szemléletével.
NYELVTANI KÜLÖNLEGESSÉGEK,
melyek - talán egyedül a sumír nyelv kivételével - minden más nyelvből hiányoznak:
- a kettős igeragozás: vár-lak - vár-sz = vár-téged-én - vár-te-engem
- az igei cselekvés hátráltatása az AG (OG, EG) hátráltató segédige alkalmazásával: nyit-ogat, hal-ogat. Stb., stb. HANGSÚLY a beszédben mindig az első szótagon van, ami az idegenek füleinek igencsak szokatlan.
A magyart - a legrégibb élő írott nyelvet, melynek őshazája a Kárpát-medence Közép-Európában és nemzeti nyelve Magyarországnak - világszerte 15 millióan beszélik.
A pártusok korai városa - Örökségünk
Ősi pártus kőfal romjaira bukkantak iráni régészek az észak-iráni Mazandaran tartományban lévő Novsarban. A Kaszpi-tenger déli partján fekvő településen már az ókorban is élénk kereskedelmi és gazdasági tevékenység folyt.
Sötét kor emléke
A környéket a régészek alapos vizsgálatnak vetették alá és megállapították, hogy a telepet a pártusok hozták létre. A lelőhely korát az ott talált kerámiák alapján az Aszkáni-korhoz kötötték, melyet Kr. e. 249-226. közé datálnak a régészek. Ebből az időszakból viszonylag kevés lelet került elő, ezért sokan a pártusok sötét korának emlegetik ezt a húsz évet. Talán a mostani lelőhely feltárása révén új adatok kerülhetnek elő a pártusok korai történetének tanulmányozásához.
Fejlett fémművesség
Az ősi települést a perzsa forrásokban megmaradt Affelléval azonosították. A városban megtaláltak egy fémolvasztó műhelyt, mely azt bizonyítja, hogy ott fejlett ipari tevékenység folyt. A szkíta népek, így a pártusok is fejlett fémműves technikát fejlesztettek ki, az eurázsiai sztyeppei térségből a legszebb ötvöstárgyak éppen őseink kezei körül kerültek ki. A virágzó település egyébként túlélte alapítóit és nem pusztult el a perzsa hatalomátvételt követően. Kr. u. 224. után is használták, sőt a régészek még a korai iszlám időből való érméket és rézműves tárgyakat is találtak. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy a Kaszpi-tenger déli partján fekvő Affellé hosszú ideig fontos kereskedelmi központ maradt.
Pártusok a Kaszpi-tengernél
A szkíta eredetű pártusok neve már az ókori perzsa forrásokban feltűnik, majd az antik krónikák a Kaszpi-tenger keleti felén élő egyik jeles sztyeppei törzsként emlegetik őket. A perzsa birodalom széthullása után rövid ideig a görög eredetű Szeleukida-birodalom uralma alá tartoztak, de azon belül a pártusok nagy önállóságot élveztek, többek között önálló királyt választhattak maguknak. Egyikük, Arszak, megelégelte az idegen uralmat és Kr. e. 247-ben fellázadt a görög uralom ellen és szövetségeseivel létrehozta az önálló pártus államot. Azután szinte azonnal megkezdte kiterjeszteni fennhatóságát a régi szkíta területek felett. A pártusok érdeme, hogy közel hatszáz évre egyesíteni tudták a szkíta-tudatú népeket.
"Kezdetben létezett a Szellem, a Lélek és az Erő. A nagy "EGY"-ben élt a Minden felett. Leírhatatlan, kifejezhetetlen és elérhetetlen hatalmasságnak hittük. Neve: ÍZ.
ÍZ "volt" a Kezdetben és "van" örökké a Minden felett.
ÍZ alatt nyugodott a Csend. Mozdulatlanságban hordta az ősanyagot. Az ősanyagban - az ősvizet. Az ősvízben - az Élet ígéretét. E három egységét is hittük. Neve: TEN.